Gyerekeknek való
játékok
Gyerekkártya vásárlási lehetőségek:
Gyerekkártyák
Játékkártya
Tartalom:
Csata
Svindli
Agglegény
Csata
Ez az egyik legbájosabb és legkönyebben elsajátítható, gyermekeknek való kártyajáték, melynek segízségével könnyen megismerkedhetnek akár a magyar, akár a francia kártyával. A kártya típusától függetlenül legélvezetesebb 2-4 gyermek számára. A játék célja: az ellenfél összes lapjának elnyerése. A játék menete: az alaposan megkevert káryacsomagból az osztó az óramutató járásával ellentétes irányban a tőle jobbra ülő játékossal kezdve minden játékosnak – önmagával bezárólag – 1-1 lapot osztva a pakli összes lapját kiosztja. (Nincs jelentősége, hogy esetleg valakinek 1-1 lappal több jutott.) Ebben a játékban a lapok rangsora növekvő erősorrendben a következő:
- francia kártya esetén 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, J, Q, K, A
- magyar kártya esetén VII, VIII, IX, X, alsó, felső, király, ász
A játékosok a kiosztott lapokat képpel lefelé maguk elé helyezik (a lapokat megnézni nem szabad), majd mindenki felfordítja a paklija legfelső lapját, és az asztalra teszi maga elé.
A kicsapott lapok összehasonlítása után az a játékos, aki – színre való tekintet nélkül – a legmagasabb értékű lapot tette, elviszi a többiek lapjait: a kint lévő lapokat összeszedi, és képpel lefelé fordítva a saját paklija alá rakja. A játék egy újabb lap kicsapásával folytatódik. Ha a kicsapott lapok között azonos értékű is található, akkor kerül sor az ún. csatára. Az egyforma lapot kicsapó játékosok újabb két lapot raknak a lent lévő lapjukra képpel felfelé. Az így felülre került lapok értéke lesz a döntő (ha netán ezek is azonos értékűek, akkor újabb csata következik), azaz akinek ez a nagyobb, az viszi el az összes kicsapott lapot.
Előfordulhat, hogy az egyik játékosnak már olyan kevés lapja van, hogy nem tudja kirakni a csatához szükséges lapokat – ilyenkor az ellenfele csata nélkül viszi el az összes lapját. A játékot lehet játszani az első kiesőig, vagy a végső győztesig, amikor már az összes lap egy kézbe kerül.
Alternatív szabályok: Az ászok elvitelére csak csatában van lehetőség, ezért a csata lapjainak számát gyakran három lapban szokták megállapítani. Két játékos esetén a színek egyezőségekor ún. kis csatákat is lehet vívni. Ez abból áll, hogy egyforma színű lap kicsapása esetén még 1-1 lapot csapnak ki annak eldöntése érdekében, hogy ki vigye el a lapokat.
Svindli
A svindli, ez a 3-8 személy által játszható kedves, szórakoztató, pergő ritmusú játék, nagyon kedvelt a kártyalapokat már ismerő gyermekek körében, de kellemes időtöltést jelenthet bármely család számára is. A játék célja: minél hamarabb megszabadulni a kézben lévő lapoktól. A játék menete: a játékot akár magyar, akár francia kártyával is játszhatják, sőt az sem jelent problémát, ha a kártyacsomagokból néhány lap hiányzik. Ebben a játékban a színeknek nincs jelentősége, a lapoknak nics rangsora, de a sorrendje számít, ami kártyatípustól függően a következő:
- francia kártya esetén: 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, J, Q, K, A, és újra a 2-től kezdődik a sor
- magyar kártya esetén VII, VIII, IX, X, alsó, felső, király, ász, és újra a VII-től kezdődik a sor.
A további leírás során a francia kártyával játszott változatot ismertetjük. Az alaposan megkevert kártyacsomagból az osztó az óramutató járásával ellentétes irányban a tőle jobbra ülő játékossal kezdve minden játékosnak – önmagával befejezve – 1-1 lapot osztva a pakli összes lapját kiosztja. (Nincs jelentősége, hogy esetleg valakinek 1-1 lappal több jutott.)
A játékosok felszedik lapjaikat és rendezik. Ezután az osztótól jobbra ülő játékos egy lapot képpel lefelé fordítva az asztal közepére rak indítólapként (francia kártya esetén 2, magyar kártya esetén pedig VII), miközben bemondja, hogy „kettes”. A következő játékos erre a lapra rátesz egy újabbat képpel lefelé, miközben bemondja a sorban következő lap értékét, jelen esetben a hármast.
A sorban következő játékosok a hasonlóan cselekednek: letesznek egy lapot és bemondják a sorban következő értéket. Természetesen nem mindig tud a játékos olyan lapot tenni, amilyet éppen bemond, ilyenkor bármilyen más lapot letehet, azaz „lódít” vagy szebben mondva blöfföl. Gyakorlatilag ez a blöffölés a svindli lényege.
De természetesen ezen rajta is lehet veszteni. Amennyiben valamelyik játékostársunk kételkedi az általunk letett lap valódiságában, azaz, hogy olyan lapot tettünk le, ameilyet bemondtunk, akkor bemondja a „Svindli”-t, még mielőtt a következő játékos rátenné a saját lapját. Ilyenkor a svindlit mondónak joga van a legfelső lapot felfordítani, és megnézni, hogy milyen értékű a lap.
A lap értékétől függően két eset lehetséges:
- A felfordított lap olyan, mint amit a lerakó játékos bemondott. Ebben az esetben a svindlit mondó játékos köteles büntetésből felvenni az asztalon lévő összes lapot, hiszen ok nélkül gyanúsította meg játékostársát.
- A felfordított lap nem olyan, mint amit a lerakó játékos bemondott. Ebben az esetben a lapot lerakó játékos köteles büntetésből felvenni az asztalon lévő összes lapot, hiszen becsapta játékostársát, és ami még ettől is rosszabb, le is bukott. Miután a lapokat felvevő játékos rendezte lapjait, ő következik lapot tenni, és a bemondást onnan folytatni, ahol a svindli bemondása történt. (Tehát, ha valakinek egy bubinál mondták be a svindlit, akkor – függetlenül attól, hogy ki vette fel a lapokat – az új kezdőlapnak bubinak kell lenni.) A játék győztese az, akinek először sikerül megszabadulni a kézben levő lapjaitól. Általában nem szokták, és nem is érdemes további helyezésekért játszani, mert az sokáig elhúzódhat, és ez a győztes számára már nagyon unalmas lehet.
Agglegény
Ez a játék a gyermekek által kedvelt „Fekete Péter” francia kártyával játszott változata, melyet akár 3-8 gyermek is játszhat. A játék célja: minél hamarabb megszabadulni a kézben lévő lapoktól és elkerülni az „agglegény”-t.
A játék menete: az 52 lapos francia kártyából kivesszük a treff bubit és a játék befejezéséig félrerakjuk. Ebben a játékban a francia kártya színei nem számítanak, csak az, hogy a sorozatjel piros vagy fekete.
Az alaposan megkevert kártyacsomagból az osztó az óramutató járásával ellentétes irányban a tőle jobbra ülő játékossal kezdve minden játékosnak – önmagával befejezve – 1-1 lapot osztva a pakli összes lapját kiosztja. (Nincs jelentősége, hogy esetleg valakienk 1-1 lappal több jutott.)
A játékosok felszedik lapjaikat és rendezik. Ezután az osztótól jobbra ülő játékos megpróbál a lapjai között azonos értékű és azonos színű (piros, illetve fekete) lapokat keresni. Amennyiben talál olyan lapokat, amelyek párban vannak, egy párat letehet belőle. (Tehát ebben a játékban párnak tekinthető a káró kilences a kör kilencessel vagy a pikk király a treff királlyal.) Ha nincs nála párosítható lap, akkor húz egyet az előtte lévő – jelen esetben az osztó – képpel lefelé fordított és legyezőszerűen kinyitott lapjai közül, és ha így sikerült egy párra szert tennie, akkor azt lerakhatja. Ezután a játékjog a következő – az első játékostól jobbra ülő – játékosra száll át. Neki is ezek a lehetőségei vannak: vagy lerak egy párt maga elé az asztalra vagy húz az előtte lévő játékos lapjai közül és ha ezzel van párja, akkor azt lerakhatja. A játékot így folytathatjuk mindaddig, amíg a játékosok minden lehetséges párt leraktak és csak egyetlen lap a pikk bubi, azaz az agglegény – marad meg az egyik játékos kezében. Akinél ez a lap marad, az lesz a játék vesztese, azaz maga az agglegény. (Ez olyan kártyajáték, ahol igazából nincs győztes – legfeljebb valaki hamarabb szabadul meg a lapjaitól -, valójában addig kell játszani, amíg kiderül, ki a vesztes.) Amennyiben a játékot csak lányok játsszák, úgy a treff dámát szokták kitenni és ilyenkor az egész játékot, a vesztes lapot, azaz a pikk dámát és magát a vesztest is „vénkisasszony”-nak szokás nevezni.